Na SOŠTaAP v Rimavskej Sobote bol 12. október 2022 volebným dňom. Žiaci si takpovediac na vlastnej koži vyskúšali priebeh volieb do školského parlamentu. Držiac v ruke volebný lístok s kandidátmi svojich spolužiakov rozmýšľali, komu dajú svoj hlas. Ten bude totiž namiesto nich vyjadrovať názory a záujmy na pôde školského parlamentu, či predkladať návrhy na nové aktivity v škole.

Po sčítaní všetkých platných hlasovacích lístkov volebná komisia v zložení L. Kováčiková, B. Kökényová a D. Szabó skonštatovali nasledovné výsledky: A. Rybárová 77 hlasov, V. Zenglérová 61 hlasov, N. Ország 60 hlasov, P. Repa 56 hlasov, P. Kvak 49 hlasov, A. Balga 46 hlasov, C. Liptáková 45 hlasov, A. Medveď 45 hlasov, A. Molnárová 43 hlasov, V. Oláh 41 hlasov, F. Ďurčo 38 hlasov, S. Gyarmattyová 38 hlasov, D. Bielický 37 hlasov,

K. Oláh 36 hlasov, S. Vrťo 32 hlasov, M. Jakuba 31 hlasov a P. Kunya 31 hlasov.

Uvedení žiaci budú v šk. roku 2022/2023 pracovať v šk. parlamente. Vďaka patrí všetkým žiakom, ktorí sa disciplinovane zúčastnili volieb, ako i pedagógom, ktorí sa podieľali na organizácii a priebehu volieb. Novým členom školského parlamentu srdečne blahoželáme a želáme mnoho úspechov.

                                                                                  Mgr. A. Majerská, PhD.

Rodičovské združenie

 Vážení rodičia,

pozývame Vás dňa 12. októbra 2022 o 15:00 hod. do školskej jedálne, kde sa uskutoční rodičovské združenie, súčasťou ktorého budú aj doplňovacie voľby jedného zástupcu do Rady školy. Tešíme sa na Vašu účasť.

Do fotogalérie bol pridaný nový album Naše odbory.

https://idemnastrednu.sk/blog/agromechatronik

https://idemnastrednu.sk/blog/informacne-a-sietove-technologie-sostaap-rimavska-sobota

Prosím zahlasujte za náš projekt " Zachráňme školský sad" Sme stredná škola v Rimavskej Sobote - Banskobystrický kraj. Ďakujeme https://www.facebook.com/zeleneoazy/posts/491564348976545

Termíny konania prijímacích skúšok

1. kolo                                                 

1. termín     2. máj 2022 (pondelok) 

2. termín     9. máj 2021 (pondelok)  

2. kolo

Termín vyhlási riaditeľka školy v závislosti od výsledku zápisu prijatých uchádzačov v 1. kole.                                      

V školskom roku  2022/2023 otvárame

4-ročné študijné odbory:

2697 K      mechanik elektrotechnik  (vyučovací jazyk maďarský)                  počet žiakov 10

2561 M     informačné a sieťové technológie  (vyučovací jazyk slovenský)   počet žiakov 20

4532 K      agromechatronik (vyučovací jazyk slovenský)                                počet žiakov 17

3-ročné učebné odbory:

2487 H 01  autoopravár – mechanik  (vyučovací jazyk slovenský)                 počet žiakov 10

2487 H 01  autoopravár – mechanik  (vyučovací jazyk maďarský)                 počet žiakov 10

4524 H       agromechanizátor, opravár  (vyučovací jazyk maďarský)            počet žiakov 10

2964 H       cukrár  (vyučovací jazyk slovenský)                                               počet žiakov 8

2964 H       cukrár  (vyučovací jazyk maďarský)                                               počet žiakov 12

Duálne vzdelávanie:

2955 H       mäsiar, lahôdkar  (vyučovací jazyk slovenský)                              počet žiakov 22

 2-ročné učebné odbory:

2498 F technické služby v autoservise (vyučovací jazyk slovenský)             počet žiakov 15

3161 F praktická žena (vyučovací jazyk slovenský)                                         počet žiakov 15

oplatí sa pozrieť

Podporme svojim každodenným hlasovaním vybudovanie K Parku v Rimavskej Sobote.

https://www.kauflandpark.sk/

Milí priatelia!

Nadišla posledná predvianočná nedeľa – zlatá a na adventnom venci by mal otec zapáliť poslednú štvrtú sviecu – lásku.   

A už tu máme tie najčarovnejšie a najočakávanejšie sviatky  v roku – Vianoce.  

Kedves diákok!

Elérkezett az utolsó adventi aranyvasárnap, melynek jelképét, a szeretet gyertyáját az édesapáknak kéne meggyújtaniuk.

Vianoce

Vianoce sa v kresťanskom svete začali oslavovať v 4. storočí. Tento sviatok pripadol na deň zimného slnovratu.

Karácsony

A karácsony ünneplése a keresztény világban egészen a 4. századig vezethető vissza. Ez  a nap a téli napfordulóra esett.

Pôvodné pohanské zvyky cirkev zmenila na kresťanský sviatok. Boli to vlastne oslavy zrodu nového života, keď sa zimná príroda začína pripravovať na jarný rozkvet. Preto sa vo vianočných želaniach často spomína bohatá úroda, plné stoly a stodoly. Je to radosť zo spásy, ktorú ľudstvu poslal boh vo svojom synovi, čím obdaroval všetkých ľudí. Z tejto skutočnosti sa vyvinul pekný zvyk vzájomného obdarovávania sa.

A korábbi pogány szokásokat az egyház keresztény ünnepekké változtatta. Ezek tulajdonképpen az új élet születésének az ünnepei voltak, mikor a téli természet elkezd készülni a tavaszi virágzásra. Ezért említik gyakran  a karácsonyi kívánságokban a gazdag termést és a gazdagon megrakott asztalt. A karácsony az üdvösség öröme, mivel Isten megajándékozta az emberiséget egyetlen fiával. Ebből alakult ki az ajándékozás szokása.

Vianoce alebo vianočné sviatky ako náboženská a kultúrna slávnosť sú slávené miliardami ľudí na celom svete. Sú nielen oslavou narodenia Ježiša Krista , ale aj slávenia pokoja a mieru.

A karácsonyt mint keresztény ünnepet emberek milliárdjai ünneplik az egész világon. Ez nem csak Jézus születéséről szól, de a béke és nyugalom napjai is ezek.

Dni od 24. do 26. decembra sú dni pracovného pokoja a ako rodinnú alebo spoločenskú udalosť ich slávi aj väčšina nekresťanov, ktorí ich niekedy označujú iba všeobecne "sviatky", ktorý nepoukazuje na ich kresťanský aspekt.

December 24-26. munkaszüneti napok, melyet a legtöbb nem keresztény ember is megünnepel mint családi vagy társasági eseményt, nem utalva annak keresztény hátterére.

Vianoce patria (spolu s Veľkou nocou) k najvýznamnejším kresťanským sviatkom, 25. december je sviatok v skoro všetkých kresťanských cirkvách. Presnejšie sa Vianocami rozumie niektorý alebo niektoré z nasledujúcich významov:

1. Na Štedrý deň, večer 24. decembra po vyjdení prvej hviezdy sa končí pôst, trvajúci počas štyroch týždňov adventu a začínajú sa vianočné sviatky. Postaví sa betlehem, spievajú sa koledy a zasadne sa k bohato prestretému stolu po období zdržanlivosti, rozjímame a očakávame narodenie Ježiša Krista. V noci z 24. na 25. je polnočná svätá omša.
2. 1. sviatok  vianočný  - Narodenie Pána 25. decembra.
3. 2. sviatok vianočný - Sviatok sv. Štefana 26. decembra.

A karácsony a húsvéttel együtt a legjelentősebb keresztény ünnepek közé tartozik és december 25-ét szinte minden keresztény egyház ünnepnapnak tekinti. Karácsonyi jegynek tekintik a következőket:

1. 1. December 24. szenteste, az első csillag felbukkanásával ér véget a böjt, mely négy hétig tartott. Felállítják a betleheem, karácsonyi énekeket énekelnek és leülnek a gazdagon megterített asztalhoz. 24-éről 25-ére való éjszaka megtartják az éjféli misét.
   2. December 25. karácsony első napja, Jézus születése
   3. December 26. karácsony második napja, Szent István ünnepe

S Vianocami sa viaže množstvo ľudových tradícií, piesní (kolied), výzdoby, jedál a iných zvykov.

A karácsonyhoz szántalan népi hagyomány kapcsolódik, énekek, dekoráció, ételek és más szokások.

Kresťania aj nekresťania na Slovensku i v mnohých iných krajinách slávia Vianoce vzájomným obdarovávaním sa. Tento zvyk je v protestantskom prostredí doložený od 16. storočia. V katolíckych rodinách sa darčeky naopak rozdávali na sviatok sv. Mikuláša.

A keresztények és a nem keresztények is ajándékoznak karácsonykor. A protestánsoknál ez a szokás a 16. századtól létezik. A katolikus családoknál viszont az ajándékozás Szent Miklós napján zajlott le.

Medzi  vianočné zvyky a symboly patrí od 11. storočia  ľudová dramatizácia vianočného príbehu, od 13. storočia stavanie jasličiek napríklad sv. Františkom z Assisi , od roku 1839 adventný veniec, od 19. storočia vyzdobený vianočný stromček a podobne. Mnohé krajiny majú však aj ďalšie špecifické vianočné zvyky.

A 11. századtól a betlehemezés, a 13. századtól a felállított betlehem(pl. a Assziszi Szent Ferenc által), 1839-től az adventi koszorú, és a 19. századtól pedig a karácsonyfa a karácsonyi hagyományok és szimbólumok közé tartozik.

Na Slovensku sa stretávame aj s  koledami ako piesňami najmä v predvianočnom a vianočnom období. Sú už súčasťou našej histórie a národného kultúrneho dedičstva.

Predpokladá sa, že samotné koledy ako oslavné piesne majú pôvod v Rímskej ríši - oslavách nového roka - calendae. Odtiaľ pochádza aj používanie tohto slova u rôznych národov a národností.

A keďže  so sviatkami sa viažu aj rôzne priania a vinše , tie tradičné sú aj takéto:

(Orava)
Vinšujem ja vám na tieto sviatky 
ponajprv šťastie, zdravie,
hojné božské požehnanie,
na poli úrody, v stodolách plienoty,
v komore hojnosť; v pitvore svornosť; 
v izbe lásku úprimnosť
a na dietkach radosť;
aby ste boli veselí ako v nebi anjeli 
a trváci ako tento stolíček.
 

(Okolie Bánoviec nad Bebravou)
Nech vám dá Boh šťastia, zdravia, 
gazdíčkovi sto kôp sena,
sto kôp raži, sto kôp jačmeňa.
A gazdinke sto kureniec, sto húseniec, 
sto morčacích slepeniec
a sto kačacích sliepok.
 

(Hont)
Do školy nechodím, 
a viem vinšovati, 
tak si mi pohútajte, 
čo mi máte dati.
A ak mi nič nedáte, 
hanbu si získate, 
alebo ste skúpi, 
alebo nič nemáte.

Novšie sú:

Na Vianoce a v roku novom 
vinšujem vám na stokrát 
teplé slnko nad domovom, 
dobré skutky s dobrým slovom, 
zdravia, šťastia akurát,
aby vás mal každý rád.

Cez Vianoce vyber úsmev 
a rozdaj ho všetkým, 
dávaj si naň dobrý pozor, 
aby nebol riedky.
Cez Vianoce vyber lásku, 
každému daj trochu,
nech nám nikdy nezovšednie, 
ani v novom roku.

Nech vianočný stromček svieti 
naozaj pre všetky deti,
nech vianočný stromček žiari 
všetkým mladým, aj tým starým.

Čas vianočný je tu opäť 
vonku len sneh hustý 
nesmelo na dvere klope, 
musíme ho vpustiť. 
Priniesol nám radosť; lásku, 
tovar veľmi vzácny,
má ho, zdá sa, plnú tašku, 
hoci nie je lacný.
 

Šťastný Nový rok chcem Vám priať,

aby človek človeka vždy mal rád,

aby jeden druhému

vždy viac šťastia prial,

aby nový rok za to stál.

Na Vianoce pokoj v duši,
šťastie ktoré nič nezruší.
V novom roku veľa sily,
by ste zdraví dlho žili.

Nuž  šťastné a veselé vianočné sviatky všetkým ľuďom dobrej vôle!

Szlovákia karácsonyi hagyományaihoz tartoznak az énekek, főleg az ünnepek előtti és alatti időszakban. Már a történelem és a szlovák nemzet kulturális hagyományainak a részei. Feltehetően ezek az énekek a Római Birodalomból erednek és az új évet ünneplik – ez a calendea. Innen származik a szó használata is több nemzetnél.

A karácsonyi énekek és kívánságok megtalálhatóak a magyar nyelvben is. A kívánságokat szerencsézésnek nevezzük:

 „Hogy mulathassunk Krisztus Urunk születése napján,

több jóval, kevesebb búval, adjon Isten gazdának bort,

búzát bőven, gazdasszonynak tyúkot, ludat bőven,

országunkba csendes békességet, ha meghalunk,

 léleküdvösséget, legényeknek, lányoknak egy-egy szép mátkát,

gyerekeknek egy-egy marok vesszőt.” 

„Áldom, magasztalom seregeknek urát,
hogy megadta élnünk ez karácsony napját.
Áldja meg az Isten e háznak gazdáját,
kedves gazdasszonyát és minden családját!
Boldog karácsonyi ünnepeket kivánunk.“

„Adjon isten sokakat,
sok karácsony napokat,
búzát, bort eleget,
az üvegnek feneket,
hogy ihassunk eleget,
biket, bakot, barackot,
szőrőstökű malacot.
Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!“

„Fehér kenyér dagadjon
Fűzfa teknőbe.
Bor, búza, kolbász
Legyen mindig bőven.
A patikát felejtsük el
Az új esztendőben!“

Mindenkinek békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Milí priatelia!

Už sa pomaly blíži čas Vianoc, a tak zapaľujeme  tretiu sviečku na adventnom venci – sviečku priateľstva. Podľa tradície by ju mala zapáliť matka na tretiu, striebornú nedeľu.

Kedves Diákok!

Már közeleg a karácsony, ezért meggyújtjuk advent harmadik gyertyájának lángját. A hagyomány szerint ezt ezüstvasárnapkor az édesanyának kell meggyújtania.

13. decembra je Lucia.

Svätá Lucia nie je vymyslená postava, skutočne existovala. Je považovaná za patrónku poriadku – zvykom v tento deň bol zákaz prania a pradenia. Nemalo sa pracovať na poliach ani v domácnostiach. Inak by gazdiné na seba povolali bosorky.

Dievčatá prezlečené za Lucie v domácnosti kontrolovali, či sa zvyk dodržiava. Chodili po príbytkoch a vymetali husími brkami pavučiny z rohov miestností, aby priniesli zdravie v budúcom roku.

Luca napja december 13-án.

Szent Lúcia valóban létező személy volt. A rend védőszentjének számít. Ezen a napon tilos volt a mosást és a szövés. Nem dolgozhattak sem a mezőkön, sem a házakban. Ellenkező esetben a háziasszonyok felkeltenék boszorkányok figyelmét.

A Lúciának öltözött lányok pedig ellenőrizték, hogy betartják-e ezeket a szokásokat.  Körbejárták a lakásokat és libatollakkal kisöpörték szobák sarkaiból a pókhálókat, hogy a következő évre egészséget teremtsenek.

Aké sú od Lucie do Vianoc dni, také budú aj mesiace   –  je  jedna z pranostík o Lucii.

Ďalšie pranostiky a zvyky sú spojené s počtom dní od Lucie do Vianoc. Ľudia si v tieto dni zapisovali, aké je počasie. Každý deň do 25.decembra predstavoval jeden kalendárny mesiac. To pomohlo hospodárom a záhradkárom zariadiť sa  so sezónnymi prácami.

A népi jóslat szerint amilyenek a napok Luca napjától karácsonyig, olyanok lesznek az elkövetkezendő hónapok.

A Lucától karácsonyig tartó napok számához is népi jóslatok és szokások kapcsolódnak. Az emberek ezeken a napokon megfigyelték az időjárást. Minden egyes nap december 25-ig egy naptári hónapot jelképezett. Ez segítette a gazdákat és kertészeket, hogy megtervezzék az idénymunkákat.

Trinásty december bol, pred zavedením gregoriánskeho kalendára, vedený ako posledný deň roka. Tento deň by mal byť najkratším dňom v roku. Na tento fakt poukazujú aj pranostiky: 

Svätá Lucia ukazuje svoju moc, lebo prináša najdlhšiu noc. 

Svätá Lucia noci upije, ale dňa nepridá.

A Gergely-naptár bevezetése előtt december 13. az év utolsó napjának számított. Ennek a napnak kellett lennie az év legrövidebb napjának. Erre a tényre rámutatnak a népi hiedelemek is:

Szent Lúcia megmutatja erejét, mert elhozza a leghosszabb éjszakát.

Szent Lúcia megissza az éjszakát, de a nappalt nem gyarapítja.

Lucia už nájde zimu.

Dni do zimného slnovratu sú tmavé a studené. Tento čas sa nazýval obdobím ,,vlády tmy čiernou zimou". Začínal sa na Luciu a trval do Troch kráľov. Spájajú sa s ním pranostiky ako:

Svätá Lucia je kráľovnou zimy.

Keď príde Lucia, nájde ju už zima.

Luca megleli a telet.

A téli napforduló napjai sötétek és hidegek. Ezt az időt a "sötétség uralmának a fekete tél" periódusának nevezték. Ezt az időszak Luca napjával kezdődött és háromkirályokig tartott. Olyan jóslatokkal társul, mint:

Szent Lúcia a tél királynője.

Amikor megérkezik Luca, a tél megtalálja.

Sviatok Lucie sa dá pokladať aj za obávaný deň stríg. Ľudia s úmyslom nepustiť do svojich domovov zlé sily robili hluk a zahatávali prístupové cesty. Prezliekali sa do masiek, robili sprievod, kde buchotali na hrnce, aby vyplašili zlo.

Luca ünnepe a boszorkányoktól való rettegés napjának is tekinthető. Hogy a boszorkányok ne szállják meg az otthonokat, az emberek zajt csaptak és elzárták a lehetséges bejárati nyílásokat. Felvonuláskor álarcot húztak és fazekakkal zajt csaptak, hogy elriasszák a gonoszt.

Deň pred Luciou sa z preventívnych dôvodov jedol cesnak. Doma sa pripravovala cesnaková omáčka alebo hrianka. Mnohí nechávali cesnak s kúskom chleba a pohárom vody za oknom v noci z 13. na 14. decembra.

Elővigyázatosságból Luca napja előtt fokhagymát fogyasztottak. Fokhagymamártást vagy pirítóst készítettek. Sokan december 13. éjszakájáról 14. reggelére fokhagymát, egy darab kenyeret és egy pohár vizet hagytak az ablak előtt.

Od Lucie do Vianoc každá noc má svoju moc.

Zvykom bolo aj to, že si slobodné dievčatá napísali dvanásť lístočkov s menami mužov. Každý deň do Vianoc jeden lístok spálili. Ten posledný, ktorý ostal, sa mal stať ich vyvoleným.

Zaujímavé je aj odporúčanie, ktoré tiež súvisí s magickou silou nocí od Lucie do Vianoc. Znie, že od Lucie do Vianoc treba v topánkach pod pätami nosiť mince. To by nám malo priniesť peniaze v budúcom roku. Nie je to isté, ale za pokus to určite stojí J!

Lucától karácsonyig minden éjszakának mágikus ereje van.

Szokás volt, hogy a hajadon lányok tizenkét cetlire általuk ismert férfiak nevét írták. Minden nap karácsonyig elégettek egyet belőle. Az utolsó ami megmaradt, a jövendőbeli vőlegényük neve lesz.

Érdekes ajánlás kapcsolódik a Lucától karácsonyig tartó éjszakák varázserejéhez is. Lucától karácsonyig a cipő sarkában érméket kellett viselni, melynek a következő évben pénzt kell hoznia a házhoz. Nem biztos hogy beválik, de egy próbát mindenképpen megér J!